Ígéretemhez híven, bele is kezdek a szereplők alaposabb megismertetéséhez. Nem is húznám az időt semmivel, térjünk a lényegre, és jöjjenek mindannyian. Annyit tennék még hozzá, hogy szeretném egy kicsit különlegesebbé, egyedibbé tenni ezt a sorozatot, így nem feltétlenül magáról a szereplőről lesz szó. Ami csak eszembe jut róla, azt megosztom veletek, hogy aztán reményeim szerint vitába szálljunk a kérdéseket illetően. Lássuk is a lényeget, és akkor minden érthetővé válik.
Első körben csak egyikükkel foglalkozunk még, de remélhetőleg mindenkire sort kerítünk majd. Álljon itt akkor minden, amit hirtelenjében tudnunk kell elöljáróban Barthy Marról.
Barthy Mar a Föld nevezetű királyság lakója. Ennyi az, amit tudni kell róla első körben. Hogy ez mit jelent, miért fontos, miért nem fontos, az mind kiderül a könyvben. Nem untatnék senkit a kinézetével, felesleges leírások nem kellenek. Ha valakinek van egy személyisége - ami ráadásul némelyeknek talán ismerős is lehet -, azt hiszem anélkül is tudnak arcot, karokat, testalkatot adni neki, hogy én megtenném ezt. A külső itt most nem számít. Magas vagy alacsony, vékony vagy kövér, felejtsük el, koncentráljunk a lényegre!
Barthy egy embertípus megszemélyesítője, és legfőképp ennek a típusnak a bemutatásával szeretnék rávilágítani arra, hogy milyen ember is ő még történetünk kezdetét, vagy éppen a könyve cselekményének kezdeti időpontja előtt. Az, hogy a könyvben mi lesz pontosan a szerepe, az maradjon a jövő zenéje.
Barthy kedvenc helyszíne mindenekelőtt a kocsma. Vagy legyen az bármilyen helyi ivóhelyiség, fogadó, vagy akármi. Egy a lényeg: lehessen benne inni. Barthy nem az az ember, aki igazán törődik dolgokkal: események zajlanak körülötte, emberek halnak meg, háborúzhatnak, őt nem izgatja. Azaz persze, tudatában van annak, mi zajlik körülötte, tisztában van azzal is, hogy mit kéne tennie egyes helyzetekben, mégis valahogy nem érdekli semmi. Kitörik egy háború. "Nem érdekes, csak az én kis világom maradjon meg." Meghalnak az emberek? "Nem számít, én még úgyis sokára halok meg, meg különben is minek gondolkozzak ilyeneken? Egyáltalán minek gondolkozzak?" Barthy nem szeret gondolkodni, nem érdekli igazából semmi. Csak az, ami a saját kis világában történik: az ivás és a kártyázás. Nem, nem részeges, nem szerencsejátékos, nem vág az esze, és nem nyeri el mások pénzét. Mottója: "Mindenki hagyjon békén!" Beleunt az életbe, egyhangú minden napja, csak azt élvezi, ha egy korsó sör mellett leülhet kártyázni. Az sem érdekli, ha veszít, nem a győzelem számít. Igazából semmi más nem számít neki. Az életről úgy általában nem gondol semmit. Szüleit nem ismerte, egy kedves öregasszony, Dormana nevelte fel, de már ez sem érdekli. Az élete szürke. Senki és semmi nem érdekli már. Ha békén hagyják, nem foglalkozik senkivel, ha nem hagyják békén, akkor is menekül, keresi a kifogásokat. Mindenbe beleunt, semmi nem érdekli. Nem, nem agresszív. Nincs benne gyilkos ösztön sem. Nem akar lopni, nem akar kártyázás közben csalni, igazából semmit nem akar. Nem szeret, nem gyűlöl, nem csinál semmit.
Barthy Mar él, de ez senkit nem érdekel igazán. És őt sem érdekli. Egészen addig, amíg egy véletlen folytán bele nem keveredik egy bonyolult ügybe.
Én nem ismerem a valódi életben Barthy Mart, szerencsére nincs a közelemben ilyen letargikus, minden cél és érzelem nélküli ember. De vannak, akik ismernek ilyet. Sokféle hozzáállás van a világon, ahogy az emberek szembenéznek a mindennapi problémáikkal. Van, aki törődik vele, megpróbálja megoldani őket. Mások legyintenek rá, és azt mondják, majd holnap megoldom, és ettől lesznek boldogok. Megint mások dühösek, amiért nem sikerül megoldaniuk a gondokat, feszültek lesznek tőle. És vannak a Barthy Marok. Ők csak vállat vonnak, továbblépnek mellette, leülnek valahova, leélik az átlagos kis napjukat, nem érdekli őket, ha valamit meg kéne oldani. Az életük egy idő után üres lesz, nem is lesznek problémák benne, melyek megoldásra várnának. Nem lesz benne semmi értelem.
Nem lesz benne semmi. Az életük elmúlik, meghalnak. Életükben sem kötődtek senkihez, haláluk után senkinek nem fognak hiányozni. Megszülettek, éltek, aztán meghaltak. Minden nyom nélkül. Senki nem emlékszik rájuk többé.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.